A közösségi médiában hirdetés a szavazók elérésére EU-szerte a politikai kampányok bevált eszköze.

Németországban a politikai pártok közel 3 millió eurót költöttek a Facebook hirdetésekre 2019-ben, az Egyesült Királyságban és más országokban a kiadások pedig még magasabbak.
A közösségi hálózatok és a keresőmotorok hirdetési gépezeteinek segítségével egyszerűen, gyorsan és meglehetősen olcsón lehet a szavazókat elérni. Ez elősegíti a választók megszólítását, de a hirdetések példátlan tömege megnehezíti az újságírók, kutatók és a hatóságok a köz érdekéből végzett vizsgálódását.
A microtargeting nem más, mint hirdetések specifikus, homogén közönségeknek célzása. Ez a közösségi médiában annak köszönhetően lehetséges, hogy a platformok a felhasználóikról nagyon sok személyes magatartási adatot gyűjtenek: az embereket preferenciáik és félelmeik alapján hirdetési profilokba csoportosítják. A politikai kampányok felhasználhatják a platformok algoritmikus hirdetésmegjelenítését, hogy meghatározott közönségeket találjanak, és egyes politikai üzeneteket eljuttassanak azokhoz, akik azokra a leginkább fogadókészek.
Ez a gyakorlat segíti a kampányokat a szavazók elérésében, de kockázatokkal is jár: fennáll annak a veszélye, hogy a már meglévő polarizáló vitákat és a választók megosztottságát erősítik fel a fizetett hirdetések. Ezeket a kockázatokat sürgősen orvosolni kell.
A microtargeting korlátozása nem újkeletű ötlet, egyre népszerűbb az EU-ban is, mivel része az európai demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervvel (European Democracy Action Plan – EDAP) kapcsolatos megbeszéléseknek. Az EDAP a médiapluralizmus és a politikai hirdetések kérdésével foglalkozik, és egyik kulcsfontosságú eleme lehet a hirdetések célzásának korlátozása.
A platformok már tettek lépéseket ebben az irányban: például a Facebook egy olyan eszközt kínál, amellyel áttekinthető a felhasználók hirdetési érdeklődési körei, a Google pedig csak az alapvető demográfiai adatok alapján engedélyezi a választási hirdetések célzását. Az önkéntes erőfeszítéseket tovább kell fejleszteni, kötelezővé kell tenni és iparági szinten végrehajtatni.
A szerző a berlini Stiftung Neue Verantwortung (SNV) think tank dezinformációval és platform-szabályozással foglalkozó projektigazgatója.

Szerző: Julian Jaursch

https://euobserver.com/opinion/148981