Mi lenne, ha a Facebook fizetne az adatainkért? Mi a személyes adataink reális „piaci értéke”? Mi tegyünk a Facebook-kal? Abban mindenki egyetért, hogy valamit tenni kell, de mit?

A világos megoldás hiányának oka: a megfelelően analóg társadalmi, technikai, jogalkotási precedens hiánya és a kérdések jellegével kapcsolatos nézeteltérés, vagy annak kérdése, mi is a Facebook valójában. Közmű? Kiadó? Egy közhasznú platform? Kommunikációs szolgáltatás?

Aggodalomra ad okot a Facebook részéről a megfelelő intézkedések hiánya az álhírek, a dezinformáció és a külföldi befolyás elleni küzdelem érdekében. Riasztó fejlemény az is, hogy 2019 októbere óta a Facebook mentesíti a politikai hirdetéseket a tényellenőrzés alól.

Egy másik kérdés az, hogy a tech óriások elfojthatják az innovációt és a versenyt - még ha egy új és innovatív alkalmazást vagy technológiát nem is vásárolnak fel, szinte azonnal lemásolják. Ez felveti a monopóliumellenes jogszabályok alkalmazhatóságának kérdését, azonban az alkalmazandó precedens hiánya ismét akadályt jelent: hagyományosan a monopóliumokat a szolgáltatás költsége alapján ítélik meg, míg a Facebook használatáért nem fizetünk.

A legnépszerűbb megoldás a Facebook problémáira az óriás feldarabolása: az olyan szolgáltatások, mint az Instagram vagy a WhatsApp leválasztása.

A szerző szerint a legdrámaibb megoldás nem feltétlenül a leghatékonyabb. Egy másik megközelítést javasol: ha a GDPR-t az amerikai jogszabályok modelljeként használjuk, akkor a hangsúly áthelyezhető a pénzbeli költségekről az „adatokban fizetett költségekre”. Ha egyetértünk abban, hogy a Facebook a közérdeket kell, hogy szolgálja, az azt eredményezi, hogy az FCC [1](Szövetségi Kommunikációs Bizottság) felhatalmazást kap annak biztosítására, hogy a Facebook működése során a társadalmi jót szolgálja. A szerző azt is felveti, hogy a személyes adatok egyfajta közműként való megítélése előnyösen hathat a versenyre: ha ilyennek tekintik, az eltérő jogi megítélés egyenlő versenyfeltételeket teremt a szociális média területén, ellensúlyozva a piaci tendenciát, hogy néhány vagy egy domináns szereplőt termeljen ki. Jelenleg egy potenciálisan versenyképes termék kifejlesztése attól függ, hogy a fejlesztő hajlandó-e elállni a versenytől (mivel a cél az, hogy egy terméket egy nagyobb játékos vásároljon fel), és a piac magasabb szintjeire való belépési küszöb rendkívül magas. A versenyképesség hiányosságai elsősorban a hozzáférhető felhasználói adatok mennyiségében jelentkező különbségnek, mint a pénzügyi és az emberi erőforrások közötti eltéréseknek tudhatók be.

Ha azonban a személyes adatokat nyilvános erőforrásnak tekintik, akkor a Facebook-tól megkövetelhetik az interoperabilitási intézkedések meghozatalát - ennek azonban szigorú és gondosan fenntartott adatvédelmi intézkedéseket kell tartalmaznia -, és szigorú szabályok vonatkoznának arra, hogy mekkora és milyen típusú adatokat szabad gyűjteni.

A jelenlegi helyzetben még a Facebook is a szabályozás mellett szólal fel: ezt a felelősséget a szabályozókra hárítaná, és a monopóliumellenes eljárások lehetősége is csökkenne.

Szerző: Pálmai Zsolt

[1] FCC (Federal Communications Commission, Szövetségi Kommunikációs Bizottság): az Egyesült Államok független kormányzati szerve, az első számú távközlési hatóság az Államokban, mint ilyen felelős az új médiapiac és a kommunikációs szolgáltatók szabályozásáért és felügyeletéért. 


https://ajtk.hu/en/research/in-focus/online-2020-1-in-focus-tech-companies-the-new-sovereigns