Az új digitális forradalom erősen és minden téren megváltoztatta mindennapi életünket. Vitathatatlan tény, hogy az internet lett a legújabb közterület. Információszerzési és hírolvasási szokásaink megváltoztak, érdeklődési körünk is jelentősen átalakult. Ezeket a változásokat azok a világszintű technológiai cégek idézik elő, amelyeket a legtöbben keresnek fel, ugyanis ők határozzák meg, hogy egy átlagos felhasználó milyen adatokhoz fér hozzá. Ezeken a cégeken keresztül jut el hozzánk az információ, ők az összekötő kapocs a felhasználó és a tartalom alkotója között.

Tíz évvel ezelőtt senki sem gondola volna, hogy a közösségi média nem csak online világunk középpontja lesz, hanem a való életünket is befolyásolja majd. A közösségi médiák megalkotásakor még a szolgáltatók is csak keveset foglalkoztak a magánélet védelmével, mára azonban világossá vált, hogy milyen veszélyeket rejt, ha túl sok információt osztunk meg magunkról egy online felületen. Minél többet használjuk ezeket az oldalakat megosztásra, annál többet tudnak meg követőink és a felület irányítói rólunk. Ez az első lépés, amely a privát szféránk falának leomlásához vezet.

Manapság már nagyon nehéz meghatározni, hogy mi számít személyes adatnak és mi nem, hiszen a közösségi média szemében csak akkor számítunk érdekesnek, ha személyes tartalmat teszünk közzé. Míg az adatok túlzott megosztása önmagában is sok gondot okozhat, nem hibáztathatjuk a felhasználókat, ha a kelleténél több információt tesznek közzé, hiszen a közösségi oldalakat megosztásra találták ki, és nem szidhatunk senkit, amiért él ezzel a lehetőséggel. Ugyanakkor egy elővigyázatos felhasználó sem tudhatja adatait teljes biztonságban, ami a felület hibája.

Minden közösségi média felület naponta összegyűjti és eladja személyes adatainkat úgy, hogy nem is tudjuk, mire használják fel őket. Egy egész iparágat létrehoztak, hogy megvegyék és továbbadják személyes adatainkat. Nem is kell jelen lenni a közösségi médiában ahhoz, hogy az adatbróker cégek hozzájuthassanak személyes adatainkhoz, hiszen barátaink is elejthetnek egy-egy információmorzsát rólunk, ebből kifolyólag profilunk törlése sem megoldás. Miért bízunk még mindig a közösségi médiában, ha tudjuk, hogy ennyi adatot gyűjtenek rólunk? A válasz az, ha nem szeretnénk lemaradni semmiről, nincs más választásunk.

Egy közösségi média alkotója meghatározhatja a szabályokat, miszerint működteti az oldalát. A felületek csak a személyes adatokra vonatkozó szabályokat kötelesek betartani. A felhasználóknak két lehetőségük van: vagy beleegyeznek, vagy nem iratkoznak fel az oldalra.

A regisztráció során létrejön egy szerződés a felhasználók és a felület között. Az adatok védelmének másik fontos eleme a GDPR, amely nagy fejlődést jelentett a korábbi szabályozásokhoz képest. A GDPR hivatott biztosítani, hogy az EU területén tartózkodók adatai csak olyan országokban kerüljenek felhasználásra, ahol garantálják a GDPR-ral való együttműködést, így bizalmasabban osztják meg a tartalmakat.

Nem létezik tökéletes megoldás a felügyeletre és a szabályozásra, mert a technológia mindig egy lépéssel előrébb fog járni. A szabályozásnak olyan széles körben kell biztosítania az adatok védelmét, amennyire csak lehet. Nem a tagállamok kiváltsága, hogy felállítsák a szólásszabadság határait, mivel ezt már megtették globális szereplők, akik kiterjesztették korlátaikat az egész világra. Az Európai Bizottság tervezi, hogy megkezdi az új szabályrendszer felállításának munkálatait arra vonatkozóan, hogy Európa hogyan kezelje a technológiai cégeket.

Szerző: Papp János Tamás

https://ajtk.hu/en/research/in-focus/online-2020-1-in-focus-tech-companies-the-new-sovereigns